Az egykori, városszerte nagyra becsült Egri testvérek bognár-kovácsműhelye ritkaságnak számít, mivel általában két mesterséget sehol sem űztek egy helyen. A kovács- és a bognármesterségnek Topolyán a XVIII. századig visszanyúló nagy hagyománya van. Az 1940-es években még negyven működő kovácsműhely létezett.
A Topolyán készült kocsikat szerte a Délvidéken kedvelték, hiszen a hozzáértő mesterek egyedi, sajátos kocsitípusokat fejlesztettek ki. Felismerhetőek voltak a szerkezetükről, a megmunkálásukról és elsősorban a fémdíszítésükről. A műhelyben továbbá egyszerű szekerek, homokfutók, szánok, fa- és fémalapú szerszámok is készültek, ha kellett, patkoltak is, és a lakosság igényeit teljes egészében ki tudták elégíteni. A jellegzetes topolyai fémmintázatok alapján egy kocsifajtát topolyai szekérnek neveznek A topolyai kovácsok a vasalás és a szerszámkészítés minden csínját-bínját ismerték.
A műhelyt a II. világháború után államosították, és kovács-bognár szövetkezetet hoztak itt létre. Ennek megszűnte után raktárként használták az épületet. A műhely ma a topolyai muzeális egységek része és műemlékvédelem alatt áll. A tájház és a szélmalom mellett ez is jellegzetesen topolyai objektum, mely felújítva és teljes felszereléssel áll a látogatók rendelkezésére.
A műhely tavasztól őszig áll nyitva a látogatók előtt, valamint előzetes egyeztetés után, az év minden napján lehetőség van a csoportos látogatásokra is.